A “sípba fújók”

Május 13, 2014 | Írta: Elvira KOVÁCS

Mostanában egyre gyakrabban emlegetik a korrupciót bejelentők védelméről szóló törvény meghozatalát. Ennek kapcsán eszembe jutott a néhány évvel ezelőtti, pontosabban a 2009. szeptember közepén megtartott vita az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésésének a korrupciót bejelentő munkavállalók, az ún. „sípba fújók” védelméről szóló jelentése kapcsán.

A jelentéstevő a holland Pieter Omtzigt volt, a vitában viszont mindössze néhányan vettünk részt. Gratuláltam a jelentéstevőnek ehhez az igen érzékeny kérdésről szóló érdekes jelentéshez. E dokumentum témája valójában a korrupció és a hivatallal való visszaélés elleni harc úgy a köz-, mint a magánszférában. Fő hangsúlya azon munkavállalók védelmén van, akik felhívják a figyelmet a munkahelyeiken jelentkező korrupcióra és egyéb rendelleneségekre.

Kulcsfontosságú azoknak a munkavállalóknak a szerepe, akik készen állnak arra, hogy tanuskodással részt vegyenek a korrupció leleplezésének konkrét eseteiben, úgy az Európa Tanács tagállamaiban, mint a saját nemzetállamaikban. Mindezt a korrupció elnyomása céljából teszik. Azok védelme, akik készen állnak arra, hogy rámutassanak az ilyen viselkedésre, rendkívüli fontossággal bír a korrupció elleni harcban.

Akkor azt javasoltuk, hogy az Európa Tanácsnak jó példát kell mutatnia azáltal, hogy erős belső ún. “sípba fújó” mehanizmusokat állít fel saját szervezetén belül.

Az Európa Tanács legtöbb tagállamában nincsenek külön törvények azok védelmére, akik figyelmeztetnek a korrupcióra, kivéve a munkahelyi viszonyokat, a bűntetőjogi eljárásokat, a médiát és a diszkrimináció elleni harcot szabályozó törvények néhány szempontját. Emiatt megállapítottuk, hogy nélkülözhetetlen felülvizsgálni és kibővíteni a létező jogszabályokat és elfogadni azokat az új törvényeket, amelyek a korrupcióra figyelmeztető munkavállalók védelmére vonatkoznak, mindezt a közérdek védelmének céljából. Pontosan ezért nagyon örülünk annak, hogy Szerbiában hamarosan elfogadásra kerül a korrupciót bejelentők védelméről szóló törvény.

No, de annak meghozataláig, röviden visszatérnék az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének 2009-es jelentéséhez. Ez a dokumentum a védelem olyan különleges formáit javasolja, mint amilyenek az igazságtalan elbocsátásoktól és más munkaügyi megtorlástól való védelem; a bűnügyi eljárás indításának megakadályozása, a tanúk, illetve az újságírói források védelme. Mindezek mellett, a törvényhozásban történt előrelépéshez társulnia kell a korrupció bejelentés iránti általános hozzáállás javulásának is. Az ilyen fajta törvénykezés alkalmazását és a munkavállálók védelmére való hatását követni kell.

Összegzésként, ha valóban azon szeretnénk dolgozni, hogy olyan eszközt hozzunk létre, amely növeli a felelősségrevonhatóságot és erősíteni szeretnénk a korrupció és a hivatallal való visszaélés elleni küzdelmet, nélkülözhetetlen létrehozni a törvénykezési keretet külön törvény meghozatala által azok védelmére, akik figyelmeztetnek a korrupció konkrét eseteire. A kormány és egyéb intézményeink munkájának ellenőrzése által, a gyakorlatban is valóban megvalosíthatjuk ezt a szükséges védelmet.